Húszezer *-*

Húszezer...? HÚSZEZER?!?!?! Tényleg??? Ennyi???

Mintha a lottó ötöst nyertem volna meg, úgy pilláztam percekig a monitorra és néztem a blog statisztikájánál ezt a hatalmas számot. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy valaha is elér egy ilyen gyönyörű számot ez az Oldal. Még a mai napig sem értem, hogyan történhetett meg... Reméltem, hogy talán egy ötezres látogatottságra szert teszek majd idővel, de hogy ilyen hatalmas mértékű legyen ilyen rövid idő alatt...tényleg csak ámulok és bámulok. Köszönöm!

Most valóban Mindenkinek! Minden egyes (és kettes) Idetévőnek hálás vagyok, amiért legalább egyszer az oldalra kattintott és kattint a mai napig is. Nem is tudom, mit mondhatnék még ezek után, hiszen olyan Csodásak vagytok mindannyian! Komolyan mondom! Őszintén! Hatalmas nagy támogatás ez Tőletek, legyetek bárhol is a Világban, szeressetek bármilyen zenét, képviseljetek bármilyen kultúrát...egy szóval, legyetek Bárkik is eme Földön, HÁLÁS vagyok Nektek! Egytől egyig... Óriási löketet adtok ahhoz, hogy folytassam, hogy tovább csináljam azt, amit teszek... Azt, hogy még mindig mosolyt vagy éppen könnyeket csaljak az arcotokra egy-egy írásommal.

Talán egyszer elmesélem majd, hogyan is kezdődött ez az egész, mi okozta azt majdnem, hogy végleg abbahagyjam ezt a szenvedélyemet, hogy majdnem elfordultam attól, amiben az egyik legnagyobb boldogságomra leltem. Biztos vagyok benne, hogy ha az a Három Gyönyörű Angyal nincs mellettem azokban az időkben, akkor feladom. Leteszem a tollat és többé egyetlen betűt sem ütök le... de az én Legnagyobb SZERENCSÉMRE (szándékosan írtam csupa nagybetűvel, igen...), ők mellettem maradtak...s egy Nemes és Varázslatos Esemény vagy inkább Felejthetetlen Élmény óta újabb két Gyönyörű Angyalt tudhatok az életemben, akik remélem, hosszú ideig velem / mellettem maradnak és a Sors lesz oly’ kegyes hozzám, hogy hamarosan újra találkozhatunk személyesen is... megszerettem Őket, na! Pedig csak néhány órát álltunk egymás mögött a koncertre várva, de az a pár óra aranyat és gyémántot ért! Áh... elég a picsogásból!

Szóval még egyszer: KÖSZÖNÖM NEKTEK! Bízom benne, hogy még sokáig velem maradtok és követitek az írásaimat; mert én ahogy korábban is, szívem-lelkem bele fogom tenni, hogy minőségi munkát adjak ki a kezeim közül. Remélhetőleg, most már tényleg visszatérhetek a normális kerékvágásba és tengernyi időt fordíthatok erre a szenvedélyemre... mert szeretem, legyen bármi is és erről (...is...) képtelen vagyok már lemondani, mert a részemmé vált... ez is én vagyok!

...és persze nem feledni egy fontos dolgot sem! Aki szeretne, az most is élhet azzal a lehetőséggel, hogy Álmot kér tőlem. Akár bármelyik neki tetsző bejegyzés alá kommentelve, akár ehhez hozzászólva, vagy a Chatet látogatva ír rám pár sort, netalán az e-mail címemen (kimsungyeonfictions@gmail.com) keres meg... Sőt! Ha esetleg nagyon megtetszett egyik vagy másik írásom erről az Oldalról és felmerül Benne / Benned egy kis kíváncsiság, hogy "Mi történt utána? vagy "Nem lehetne-e, hogy akkor X és Y így meg úgy...", illetve bármi egyéb, akkor azzal kapcsolatban is kérhet Álmot... afféle "Álmodjuk tovább az Álmot, légyszi'...". Tehát bátran keressetek, nem harapok...legalábbis még nem hallottam vissza, hogy olyan harapós fajta lennék...

Milliószor Ölel és Csókol Benneteket:

언니