Első díj és köszönetnyilvánítás *3*

A szabályok, amik erre a bizonyos Díjra vonatkoznak:

1: Köszönd meg a díjat!

2: Írj Magadról tíz dolgot!

3: Válaszolj tíz kérdésre!

4: Tegyél fel tíz kérdést!

5: Küldd tovább tíz embernek!

Ahogy azt az Oszkár díjak átadásánál szokták volt mondani; szeretném megköszönni a Színiakadémiának, a Szüleimnek és a Barátaimnak, valamint a rendezőnek és az egész stábnak... na, jó, nem. Komolyra fordítva a szót!

Hatalmas megtiszteltetés ért a minap, miszerint egy általam is nagyra becsült Író egy különleges díjban részesített. Kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy egy lehetek a jelöltjei közül. Nem is találom igazán a szavakat. Nem tudom elégszer leírni, hogy Köszönöm, vagy ehhez hasonlók, mert tényleg nem találom a megfelelő szavakat. Mérhetetlenül nagy dicséret ez számomra, és azt hiszem, hogy megérte annak idején belekezdenem, még ha nehezen is indult...

De nem szeretnék megfeledkezni azokról sem, akiknek igazán köszönhetem ezt az egészet, és Ők az én legdrágább Húgaim, illetve Csigusz Dongsaeng, aki a tehetséges és kimagaslóan jó írók táborát erősíti. Köszönöm mindenki másnak, aki valamilyen módon rátalált az írásaimra, és olykor megmosolyogtattam egy-egy fejezettel. Hálás vagyok mindenkinek, aki hozzásegített ehhez a Díjhoz.

Az a bizonyos tíz dolog rólam. Nos, lássuk :)

1; Makacs személyiséggel áldott meg a Sors, bár nem mindig a kellő helyzetben vagyok elég makacs.

2; Túl gyakran esem ugyanabba a hibába, bár próbálok tanulni belőlük.

3; Szokták mondani, hogy a zene kitölti az ember életét, nos, rám ez különösen igaz, mégsem szerettem volna ezzel foglalkozni sohasem.

4; Azt mondják rólam, hogy nagyon tudok szeretni, amivel persze nem szállok vitába, de nem mindenki ismeri és főleg nem szereti ezt a fajta Szeretetet.

5; Rajongok a kutyákért, és ha tehetném, akkor nyitnék egy menhelyet nekik. Nos, gyermeki álom, de ez még a mai napig bennem van.

6; Van egy úgynevezett képzeletbeli álomdobozom, ahova a valóra nem vált álmaimat teszem. A mai napig kerülnek bele az újabbak... sajnos.

7; A Húgaim a legfontosabbak az életemben, és Értük tűzbe mennék bármikor.

8; Visszatérve a szeretetre: ha egyszer megszeretek valakit, akkor nehezen tudok változtatni ezen az érzésen, okozzon bármekkora fájdalmat is nekem.

9; Nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék az Édesanyámra, és minden nap tudnék mesélni neki valamit, ami velem történt, ahogyan minden nap szeretném a tanácsát kérni.

10; Két lábbal állok a földön, és nehezen rugaszkodom el a talajtól. Ezzel együtt ráadásul még túlságosan érzékeny lélekkel is vagyok megáldva... legalábbis már egy ideje túlságosan is.

A kapott kérdéseimre a kimerítő válaszaim :)

1; Mióta írsz? Lassan, nagyjából három hónap múlvához képest, ergo ezév áprilisában lesz kettő éve, hogy próbálkozom a dologgal, bár én korántsem nevezném írásnak azt, amit csinálok. Csak igyekszem szavakba ölteni a gondolataimat, és azokból értelmes mondatokat alkotni, amikből történethez hasonló dolgok születnek idővel.

2; Mi / Ki motivált arra, hogy elkezdd? Nagyon vicces, egy kakaós süti elkészítésével kezdődött az egész, mert az én kis fantáziám nem hagyott nyugtot nekem, és leírtam a lapra a felbukkanó gondolataimat, amit végül megmutattam a legidősebb Húgomnak, melyet Ő egy remek írásnak nevezett el. Szóval a kakaós süti és a Húgom motivált vagy inkább indította el ezt az egészet.

3; Van-e olyan dolog, ami miatt megfordul a fejedben, hogy abbahagyod / elcsüggedsz? Egyszer elég erősen megfordult a fejemben, amikor magával az egész Kpop világgal szakítani akartam véglegesen, aztán egyszer akkor is megfordult, amikor egy elég nagy lelki trauma ért, és fel akartam hagyni mindennel.

4; Mit gondolsz, amikor visszaolvasol pár bejegyzést, amit régebben írtál? Van, hogy nem emlékszem, mit írtam akár egy korábbi fejezetben, és meglepően tapasztalom, hogy tetszik a saját alkotásom. De az elsőket visszaolvasva rájövök, hogy fejlődtem, és megéri tovább küzdeni.

5; Nehéz volt kitenni életed első történetét / fanfictionjét, vagy habozás nélkül rákattintottál a publikálásra? Őszintén szólva, nem emlékszem. :)  Talán egy picit hezitáltam, de végül rányomtam, noha azóta már lekerült a netről az a történet xD De helyette van másik száz... -.-”

6; Honnan meríted az ihletet az íráshoz? Elég tág kérdés a számomra. Van, hogy maga a zene adja az ihletet, van, hogy imádott Húgaim, van, hogy egyszerűen csak homlokon csókol imádott Múzsám, de van, hogy egy-egy filmjelenet adja meg a löketet. De túlnyomó részben a zenére támaszkodom, mint mindenben az életem során.

7; Mi a kedvenc stílusod? (Fantasy, iskolai élet, stb...) Stílusban nem igazán válogatok, de szeretem, ha az életszerű keretek között marad a történet, és csakis ebben tudok alkotni is, személyiségemből adódóan. De van, hogy szabadabbra engedem magam, de mégis a realitás határain belül tudok maradni.

8;  Mi az, ami nehezen megy az írásban? Ha trágár szavakat kell adnom a főszereplőim szájába. Ugyan magam is művelem néha, de csakis akkor, ha felidegesítenek, viszont olyankor még egy kocsis is elbújhat mellettem.

9; Mit teszel, ha elhagy az ihlet? A legbiztosabb módszerhez fordulok: a zenében keresem meg újra az ihletet, és meg is hozza, ha megtalál a megfelelő dallam.

10; Van valami, amivel motiválnád a kezdőket, hogy bátran vágjanak bele, próbálják ki magukat az írásban? Aki bőséges fantáziával van megáldva, és úgy érzi, képes kiírni magából a gondolatait, annak meg kell próbálnia, de nagyon fontos, hogy elsősorban maga miatt tegye meg. Ha csak azért kezd bele, hogy kiírja a fájdalmát egy történeten keresztül, akkor is tegye meg. Ha csak egyetlen személynek akar örömet okozni vele – ahogyan én is kezdtem annak idején -, akkor is vágjon bele, mert mindig lehet fejlődni. Minden kezdet nehéz, de néha beérik az a nehéz kezdés, és küzdelem árán nincs nyereség. A nyereség pedig egy nagyon jó barátság lehet, vagy csak egy apró mosoly egy ismeretlennek, de akkor is megmosolyogtattam valakit a Világ egyik pontján. Hát nem megéri? De! Szerintem megéri mosolyt csalni legalább egy személy arcára... ;)

Jöjjön a hidegzuhany... az én kérdéseim:

1; Kutya vagy macska? Esetleg valami egészen más?

2; Sorsszerűség vagy Véletlen? Melyik létezésében hiszel?

3; Ha lenne természetfeletti erőd, mit választanál és miért?

4; Ha tudnád, hogy mindösszesen huszonnégy órád van, amit a Földön tölthetsz, mivel töltenéd? Hogyan használnád ki?

5; Ha nem Kpop, akkor...? Mi van még, amit szeretsz a Kpopon kívül?

6; Álmodozó vagy két lábbal a földön? Melyik típus vagy inkább? Esetleg egyik sem?

7; Tervezel vagy szereted megélni a pillanatot, és képes vagy spontán is lenni?

8; Ha tanácsot adnál egy kezdő írónak, aki bizonytalan magában, mit mondanál neki?

9; Szoktál az életből vett humoros pillanatokat belecsempészni a történetbe? Vagy éppen drámai pillanatokat?

10; Ha megkérdezném Tőled, mióta írsz, válaszolnál? Ha igen, akkor mióta? :)

Az általam megjelölt írók (Sajna nincs tíz ember, viszont úgy gondolom, hogy Ők igenis megérdemlik ezt a Díjat, és még többet is):

1; Kálmán Judit

2; Park MinSeo

3; Ade
3+1: mert nem bírom megállni :3 Csigusz Dongsaeng! <3

Hálásan köszönöm még egyszer a Díjat! <3 *3* ^^