2016. március 9., szerda

Forever with you (B.A.P.) - Prológus

Sok mindent szerettem volna csinálni az életemben. Kislányként rengeteg álmom volt „Mi leszek, ha nagy leszek?” címen, végül, ahogy cseperedtem, úgy hagytak el a gyermeki képzelgések, és lettek inkább már céljaim. Egyre komolyabb szándékaim, mit is akarok kezdeni az életemmel. Karriert, barátokat, otthont és családot. Karrier terén nem voltam túlzottan földhöz ragadt, úgymond. Valahol, ahol jól érzem magam. Egy olyan közegben, ahol kedvelek és viszont kedvelnek.
Bőven kipróbáltam magam különböző pozíciókban, míg végleg megtaláltam a helyem. Ugyan, soha nem is gondoltam, hogy éppen ebben a Világban fogom magam a legjobban érezni. Hiszen az Idolok élete nem csak játék és mese, de én mégis egy Tündérmesében éreztem magam. Egy hatalmas Családra leltem a munkám során és ezt semmi pénzért nem akartam feladni többé.
Ráadásul idővel rám talált az a bizonyos nagy Ő is, bár annak az Ő-nek erről halványlila fogalma sem volt. Nem voltam elég bátor hozzá, hogy valaha is megmondjam Neki. Pedig kellett volna, és nem várni az utolsó utáni pillanatot, amikor már túl késő hozzá... mert egyszer mindenkinek lejár az ideje, és elveszíti az esélyét. Talán, ha egy kicsit bátrabb vagyok, akkor nem mulasztom el a lehetőségemet a Boldogságra. Talán...?
A nagy Ő és az én utam végül mégsem keresztezte egymást. Már nem volt alkalmunk azzal, hogy külön Céghez kerültünk. Pontosabban szólva én kerültem el egy másik Ügynökséghez, mert nem tudtam megfelelően a munkámra koncentrálni tovább. Így inkább elszakadtam a Családomtól és megpróbáltam a hátam mögött hagyni mindent. A nagy Ő-t is.
Azóta is ott vagyok és lehet, ezúttal maradok is. Véglegesen. De a jövő kiszámíthatatlan, a Tegnapon kívül semmi sem biztos. A Holnapunk a legkevésbé az, mert nem mindenkinek adatik meg egy új Holnap, hogy mindent újrakezdhessen; hogy felülkerekedjen a korábbi hibáin azért, hogy ne kövesse el még egyszer ugyanazokat.
Mégis honnan tudom ezt? Te soha nem gondolkodtál még azon, vajon lesz-e holnapod? Ami azt illeti, én igen. Rengeteget. Talán többet is, mint kellett volna. És van még valami: biztosan tudom, hogy nem mindenkinek adatik meg az a bizonyos Holnap...




~~~

...további részek itt érhetőek el:

Előzetes / Szereplők
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13. [16+]
14.
15.
Epilógus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése